karácsonyi láz

2008 november 27. | Szerző: KISMADAR |

 Most van egy kis időm(Ha nem ébred senki)hát leírom,mennyire nem szeretem,hogy az Ádventem/tünk arról szól,hogy karácsonyi pánik,vagy láz kifejezésekkel ütik a fejemet október végétől.Lehet, hogy csak savanyú a szőlő,mert nem tudom az összes idióta reklámozott vackot megvenni,elfogyasztani és újra megvenni jövőre,de azt hiszem nem is szeretném.

Minden kereskedelem és pénz által vezérelt felület úgy csinál,mintha valamiféle egyezményes teljesítménytúra rajtján lennénk túl,hogy a végén létrhozzuk a TÖKÉLETES KARÁCSONY-t. Amit szintén megpróbálnak nekünk előírni és ha elég buták vagyunk és elhisszük,akkor törvényszerű, hogy csalódni fogunk.

A baj az, hogy benne vagyok abban az 5 emberbe,aki igazából szereti a Karácsonyt és elkezdem várni általában már nyár végén.Ez azt jelenti,hogy tervezgetek,figyelek,kinek mi szerezne örömet,mert a reklámokkal ellentétben ez nem mennyiségi kérdés.

Szeretek sütn imeg főzni,úgyhogy ez a része is jó,bár,hogy munka mellett mi sikerül,majd meglátjuk.A halászlé úgyis Anyu reszortja.Nála finomabbat nem csinál senki.Ember állítja,hogy Nagyapó igen,demindenki elfogult a saját szüléje javára.Ez egyike azoknak a kérdéseknek,amiben sosem fogunk egyetérteni.Békésen megesszük,amit elénk tesznek.

Lesz mézeskalács ésannak az illata.Rossz nem lehet.

Boltos koromból emlékszem,mennyire elvesztik az emberek a józan ítélőképességüket,mikor “az ajándék”-ot keresik.Letipornak érte bárkit és gátlástalanul megaláznak bármilyen fáradt eladót-Bele sem gondolnak,hogy dec22-én is lehetnének jók 🙂

Még mindig Fekete István Karácsonyait szeretem,meg persze Dickens Karácsonyi énekét,mert szentimentális vagyok.

Jól kipöfögtem magam,pedig nem biztos,hogy sikerült leírnom,amit szerettem volna.