eseménydús homeness

2009 január 23. | Szerző: KISMADAR |

 

 Disznó vagyok, mert most aztán van időm, hiszen szabin vagyok,
tehát igazán írhatnék, de mivel hatszor annyi dolgot akarunk intézni,
mint amennyi ebbe a hétbe fér, még annyi időm sincs,mint máskor.

Azért pihizünk is. Hétfőn pl. ágyból néztük a Csillagok háborúját és a hasunkról pizzáztunk, miután a csibéket széthordtuk.

Délután intéztük az Okmányirodában Petya parkolókártyáját.Sikeresen
megtaláltam a hiányzó papírkát. Az ügyintéző hölgy nem lopta a szívembe
magát, mert az utánunk érkezett mozgássérült nővel kb annyira volt
kedves, mint egy radír.(az a szimpla irodai,nem az illatos).Fura, hogy
miért pont ő intézi a mozgássérültek ügyeit, biztos van ott
empatikusabb ügyintéző.Persze az ép ügyfeleknek is kijár a kedvesség,
tehát ebben is egyformák vagyunk :-)))

Mentünk Zs-hoz is. Petya kicsit fáradt volt és türelmetlen. Apja nagyon fáradt volt, mert elaludt a galérián. :-)))

Kedden kellett volna az ovivezetőhöz fogadóórára menni, de nem volt
ott. Előtte E barátnőmet néztük meg, meg Apja ügykezelt a
könyvelővel,meg ilyenek. Már elindultunk, mikor jött a telefon, hogy
nem lesz ott a vezető, de másnap reggel Peti óvónénije(K)elmondja,mit
akart. Miután elég ideges voltam emiatt a dolog miatt, nem volt jó,
hogy tovább váratott.

Szerda reggel K elmondta, hogy nem fogunk nyugtát kapni a befizetett
összegről, mert az ovinak néha “meg kell kenni”embereket és erre költik
a gyerekenként harmincezer forintos egyszeri írószer címszóval
beszedett összeget.(?!)

Ebben az a szép, hogy ez már a harmadik variáció volt, hogy mire szedték be a pénzt:-(

Egyébként másnap reggel bent lesz az ovivezető, ha gondolom, tisztázzuk vele a helyzetet.

Nem tudom, meglep-e valakit, de nem volt bent, tehát tisztázni sem
tudtunk. Ráadásul én már nagyon dühös voltam,mert nem tudom az ilyen
jellegű sumákságot tolerálni. Egyszerűen nem tudom kezelni az olyan
szitut, amikor morálisan igazam van,de ezt jobb nem hangoztatni,mert
jaj,mi lesz.Jelen esetben,mi van, ha kiteszi Petit.Hiszen láthatóan jól
fejlődik, szeret ott lenni és őt is szeretik.Mi ehhez képest,hogy az
ovi vezetője inkorrekt.Ráadásul Apósom,aki jegyző volt, is azt mondta,
hogy ezek a dolgok sajos így mennek,nem tudok rajtuk
változtatni.Komplett hülyének éreztem magam, afféle faltörő kosnak,aki
akkor is a kapunak fut, mikor nem is lengetik.

Emberrel is vitakoztunk és elég feszült volt itthon a légkör,amit a csibék is éreztek.

Tegnap elmentünk körbejárni az ovikat,mert ezt már rég
megbeszéltük.Gondoltuk, szólunk,hogy még vagyunk, megkérdezzük, hol
állunk a várólistákon, megmutatjuk az új szakvéleményeket, ilyenek.

A Vágóhíd utcában egy nagyon kedves óvónénivel beszéltünk, aki nem
sok jóval kecsegtetett és visszahívást ígért.Ma reggel vissza is
csörgött, hogy szeptemberben csak a kerületi gyerekeknek lesz hely.

De ez már nem annyira fontos, mert a SOFI óvivezetője emlékezett az
arcunkra és mikor elmondtuk, hogy milyen vacak helyzetben
vagyunk,egyeztetett az intézményvezetőjével és jövő hónap elejétől felvette Petit.

Ez állami ovi, úgyhogy anyagilag mindenképp beljebb vagyunk.
Ráadásul iskolája is van, úgyhogy lehet, hogy nem kell két év múlva
újra kezdeni az intézményekbe rohangálást.

Engem nagyon meghatott, hogy simán emlékezett ránk és azt mondta,
mikor már mindenen túl voltunk, hogy ennyit szülőkre még nem gondolt,
mint ránk. Ezt nem egészen értem,mert nem hiszem,hogy nagyon mások
vagyunk, mint a többi beteg gyerek szülője, de persze jól esett.

Az intézményvezető is papír nélkül emlékezett még a munkahelyünkre
is,meg, hogy a Koraiba is jár Petya,meg mindenre.Ráadásul pontolyan
szeme van,mint Anyósomnak:-). Pedig úgy látom,hogy van dolga bőven,
mégis megjegyzett és ez is jól esett.

Persze szomorú is vagyok.(naná!nehogy má’ két percig jól érezzem
magam)Sajnálom K-t és Zsó-t, a munkájukat,amit Petivel végeztek és
féltem Petit,hiszen alig melegedett itt meg,máris visszük
tovább.Biztos, hogy megszerette ezt a helyet és nem tudom,mennyire
viseli meg a távozás.Az a baj,hogy alapvetően nem dönthettünk másképp.
Havi kb negyvenezer forint azért számít. Ráadásul a munkahelyünkhöz is
jóval közlebb van.

A szülők,meg a gyerekek biztos itt is kedvesek és nem olyan
zaklatott a légkör,mert nem kell attól tartani,hogy mit talál ki megint
a vezető.

De hiányozni fog a hét végi vázlatfüzet(hátha itt is van.)A
lovaglást megpróbáljuk önerőből továbbvinni.Még mindíg jobban járunk.

Félek, fogok még azon filozofálni,hogy hogy vezethet olyan ember
ovit, aki azt sem tudja, kinek mit hantázott össze és olyan embereknek
szedi el az utolsó fityingjeit, akik rá vannak utalva.Nem baj, ez
mindig így volt, így is lesz, hadd virágozzon ki a krumpli a
szemétdombon.

De mi már túl vagyunk rajta. Tény, hogy kihúzott a pácból és
elmenőben gusztustalan dolog bajt keverni. De nagyon sajnálom azokat a
családokat, akiket kihasznál és nem olyn mázlisták,mint mi, hogy el
tudnak menni.

A csoportból egyébként egy másik kisfiú is elment hasonló okok miatt,tehát két hely szabad, de nem tudom jó szívvel ajánlani.

Mostmár szaladok tovább,mert egy heti meló vár rám és délután E
óvónéni jön látogatóba, Petit meg délben el kell hozni az oviból. De
Apjával ebédelek:-))))