zsémbes

2009 február 1. | Szerző: KISMADAR |

 a mai nap szépen kezdődött és kb negyed óráig szépen is folytatódott, amíg ki nem derült, hogy Peti kinyírta a szemüvegemet. Letépte mindkét szárát. Ember jó bosszús lett és közölte, hogy elmegy megjavíttatni azt,ami viszonylag új és Karácsonykor pattant el. Az még garanciális. Sajnos folyamatosan sütött belőle a rosszallás, amitől viszont én lettem dühös.Ugyanis már többször levezette nekem,hogy a szemüveget tokba kéne eltennem,lehetőleg fiókba, mikor elalszom. A baj,csak az, hogy én szemüveg nélkül nem látok semmit, ezért este az az utolsó mozdulatom, hogy leteszem és reggel az az első, hogy felveszem. Ha jól elraknám, meg sem találnám. Ráadásul akkor is kell, ha hirtelen kell kelnem.Egyszóval nemigen tudom eldugdosni.Ezen sikeresen összekaptunk. Végül együtt mentünk el,mert nem szerettem volna, ha Ember a fejem nélkül választ keretet.

Kiderült, hogy egy óra alatt beteszik a lencsét új keretbe. Gondoltuk, addig megkajálunk.Mikor végeztünk,hívtak, hogy kész van,de csak üzletvezető adhatja ki.Bravo.

Ha már arra jártunk,megnéztük az ovis útvonalakat, kiderült, hogy jól tudom az utat.Hazajöttünk és vártuk Gy-t és az autót, hogy vezethessünk. Átmentem Anyuhoz játszani.

Mikor Gy megjött, próbált rávenni, hogy vigyem haza, de látta, hogy nem jó ötlet és végül csak azt vezettem,amiben megállapodtunk.Tudom, hogy jót akart, de valahogy rossz kedvem lett tőle. Ennyire hülyének látszom?Tudom, hogy nem állok normálisan az autóvezetéshez, de megvan rá az okom.

Mikor megint hazaértünk, befejeztük Anyuval a játszmát, Ember meg  megfürdette Petit, nehogy elaludjon.

Amíg én fürödtem,meg elintéztem mindenféle női szöszölnivalót, Ember felvitte a gyerekeket. Nem tudtam ,akarja-e, ezért nem mentem utánuk. Felszólni,meg azért nem akartam, hogy ne rontsam el neki az altatást. Sajnos elég rosszul sült el a dolog.Mikor Peti sokadszorra kezdett sikítani,Apja rászólt a félig alvó Pannira,én meg felmentem érte, mert úgy gondoltam,ez így biztos nem mehet.Végül még azt is megkaptam,hogy lent kummantok,míg ő altat.Most nincs jó kedvem.Holnapra persze semmi nincs összekészítve.

Ezzel is az a gond, hogy persze nem kellett volna játszanom.De. Anyu gyakorlatilag akkor lát minket, ha kérünk tőle valamit.Legalább néha jó lenne licsit vele lenni.

Ez a folytonos összecsttanás Emberrel,komolyan elszomorít.Úgy látszik mi sem vagyunk jobbak az átlagnál és mi is zsémbes kellemetlen házaspár leszünk.

Van egy kollégám,akit nagyon szeretünk és a feleségét is ismerjük.Kamasz gyerekeik vannak, de tök jók együtt.Jó lenne inkább olyannak lenni,mint ők.Természetesen tudom, hogy minden házasság egyedi és mi is megkaptuk a magunkét,de jü lenne valahogy okosabban csinálni.

Sokszor eszembe jut Anyósom,aki mindíg azt mondta, hogy az első tizenöt évük tökéletes volt,Hát ez lassan letelik…

Persze lehet, hogy csak az oviváltás csinál ki minket,de ezzel a gyerekeknek sem használunk.Remélem holnap mindenféle jót írok róla.