Vacsinál a kezem a tányérom mellett volt. Petya valamilyen régi emlék hatására szépen megfogta és emelgetni kezdte. Csippcsipezni akart. Már rég nem játszotta, most meg szépen fogta, meg mozgatta a kezemet, a legutolsó végén még legyintett is a hesshessre.
Régen még mondta is, hogy pekokó. Most Panni mondta helyettünk, nagyon jó volt.
Sokat jár az agyam, hogy mit játsszunk a nyáron. Lehet, hogy fel fogom írogatni az olyan egyszerű ötleteket, mint a xilofon. Van, hogy semmi nem jut eszembe, mikor játszhatnék vele.
Pannival busszal jöttünk haza a bölcsiből. Abszolút diadalmenet. A buszon lett helyünk, az útépítő emberek köszöntek, a teherautó, meg visszadudált Panninak, mert integetett neki. Mi lesz itt 12 év múlva?