érzelmek

2009 május 16. | Szerző: KISMADAR |

 Nem tudom, mi van velem, de az elmúlt napokban nagyon vittek az érzelmeim. 0% hideg fej, pedig nagy szükségem lenne rá.

Csütörtökön valahogy minden összejött. Reggel koccantunk a Méta utcánál, de szerencsére senkinek nem esett baja. Persze megint nem mi voltunk a hibásak.

Ezután bent is elég zizi voltam. Még annak sem tudtam igazán örülni, hogy  fönöknőm sütött nekem névnapi muffint. Illetve örültem, csak nem látszott.

Mikor indultam Petyáért is bepöccentem, mert Embernek ugyan semmi dolga nem volt, de nem jöhetett velünk, mert a munkaidejét ki kell töltenie. Szerintem teljesen logikátlan és fölösleges hülyeség, hogy ott üljön, miközben mind tudjuk, hogy napok kérdése, hogy ténylegesen jóval kevesebbet dolgozzon(és keressen)

Ebben a szellemben indultam el és nem lettem jobb kedvű, mikor megcsörgettek az oviból, hogy feltétlenül érjek oda négyig. Nem tudom felvenni a telefont, ha vezetek, mert rosszalkodik a fülesem, viszont utálom, hogy nem tudom, ki csörget. Éljen a mobil!

Hazafelé is beszoptam minden sorompót és egyebet, ezért elég sokáig tartott, hogy a bölcsibe érjünk, ott pedig boldogan konstatáltam, hogy egy ügyes “rászoruló”szülőtárs mindkét roki helyre felállt. Nem szeretem a dühös Petyát messze hagyni és felvinni sem, így simán ráálltam a hátára és futottam Pannival oda és vissza. Érdekes módon törelmesen kivárták, hogy beszálljak és elinduljak, de persze folyamatosan lefelé néztek. Remélem ők máskor nem állnak oda, ahová nem nekik kéne. Utólag, persze dühös voltam magamra, hogy milyen idegbeteg vagyok, meg miért zavar, hogy Petya két perccel többet dübizik a hátsó ülésen. Végül behúzott kézifékkel harmadikra beálltam a kapun és hazaértünk.

Pénteken is hasonlóan hülye voltam, kisebb kihagyásokkal. Bent inkább nem gondoltam rá, hogy az utolsó ötezresünk lapul a tárcámban. Elméletileg tegnapra lett volna a határideje, hogy kiderüljön, mit akar a cég Embertől, de csak annyit tudunk, hogy hétfőn háromra várja a főfőnök. Nesze neked Korai.

Az újságíráson is töröm a fejem, mert van cikkötlet, amit jól meg lehetne csinálni, de minek, ha annyit érek vele, mint a múltkorival. Azt hiszem, azért megírom és majd meglátjuk. Csak van vele egy csomó munka, mert interjút is lehetne bele tenni.

Egyébként tegnap estére bulira voltunk hivatalosak és csodák csodája, Anyu elengedett. Eléggé kókadtak voltunk és gyorsan eljöttünk. Teljesen fura volt, hogy együtt megyünk és nem azért, hogy Ember énekeljen, én meg nézzem. Hakicsit is jobb a kedvünk, jól is sikerülhetett volna. Kaptam ajándékot, pedig nem én voltam az ünnepelt, csak az egyik lánynak eszébe jutottam. Jól esett.

Egyébként anyagilag megint Apósom húzott ki minket a csávából, de ezt már nagyon nem szeretem. Eleget búsongtam már itt arról, hogy felnőtt fejjel én szerettem volna öreg szüléimet pátyolgatni és nem fordítva. Sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy önérzeteskedjek, mert jóval több pént költünk, mint amennyit keresünk.

Logikus lépés az lenne, ha elköltöznénk innen egy olcsóbb lakásba, de egyrészt ez az otthonunk, másrészt nagyon ár alatt tudnánk csak eladni és Anyuval is csúnyán kitolnánk.Szóval ez az ötlet nem ötlet.

Arra is gondoltam, hogy ha Embertől kevesebb munkát kér a cég, vállalok én többet cégen belül. Elméletileg lehet, de még egyeztetni kell. Persze droid meló, nem olyan, mint a rendes munkám, de szeretem ezt a helyet és nem akarok elmenni innen. (Hol süt másutt a főnök sütit?)

Egyébként, hogy valami kellemeset is írjak, ma kárpótol az időjárás az elmaradt névnapi sütöetésért. Míg Anyuval elmentünk vásárolni, A fiúk (Ember és Öcskös)nekiláttak a bepácolt húst sütögetni a tűzrakóban előállított faszénen. Én megindulás előtt beraktam a sütőbe egy jó adag újkrumlit vágott elével lefelé sülni. Igencsak finom lett az ebéd . Csináltam kétféle husit, férfieledelt (tarját fűszeres fokhagymás pácban) és csibeeledelt(mézes szójaszószos csirkemellsaslikot). Az urak még a párolni való zöldséget is a grillen csinálták meg, csinos alufóliabatyukban.

Panni reggel óta bugyiban van és még nem pisilt be, pedig már aludt is egyet(kopp,kopp,kopp)

Szóval úgy fest, hogy a mai nap szép.Remélem nem sárkányosodunk meg estére.