Az élet apró örömei

2010 november 7. | Szerző: |

 Az úgy volt, hogy már mondogatjuk egy ideje, hogy Petyó haját le kell vágni. Ma reggel Ember mondta, hogy ne húzzuk tovább, délelőtt elmegy autót szerelni, de délután mindketten itthon eszünk, olajozzuk meg a hajnyírót és essünk túl rajta.

Peti egész nap feltűnően morcos volt, nem tudom, mit értett meg a délutáni programról. Ebéd után feljöttünk pihenőzni, mint rendszerint, de nemigen akart leszállni a lováról. Végül odahúztam a lovat az ágyunk mellé és odakészítettem Peti párnáit. Meg is mutattam neki, hogy feküdjön le, de visszamászott a lóra és azon szunyókált tovább. Aztán egy idő múlva átjött az ágyra. Még vihogott is kicsit. Szerencsétlen módon Apja és Panni ekkor jöttek meg, alvás nuku.

Apja felhozta az ollót és elkezdte vágni Peti haját. Semmi lefogás, semmi erőszak Petya kicsit nyafogott, de végül igazán csinos legény lett belőle. Most már Kapitány Pumukli helyett újra Kapitány Péter lett belőle 🙂 Jutalmul kapott egy sajtburgert, amit nagy kegyesen elfogadott. Egész délután morocoska volt. Zavarta a sok levágott haj, ami gondolom a ruha váltás és törölgetés ellenére maradt rajta. Fürdésnél meg a vizet nem szerette. Attól félek, bántja valami, talán a pocakja. Olyan jó lenne, ha legalább rá tudna mutatni.

Végül elaludt rendben és így a lábkörmeit is le tudtam vágni. Szerintem holnap meg sem ismerik az oviban.

Rápróbáltunk a képezésre is. Amint a kezébe kapta a képet, indult cipőt húzni. Gondolom, az ovit asszociálta hozzá. Mindenképp beszélnem kell velük, hogy szerintük hogyan álljak át a tárgyakról a képekre.

Pannit ma kicsit sajnáltam. Kevés idő jutott rá és inkább magát kellett lefoglalnia. Nem esett nehezére. pl mindenféle apróságokból emberkét készített. Nem én mutattam, ő találta ki.

Este meg csacsogva jött föl az emeletre és felverte Petit. Nem köszöntük meg neki. Azért az durva, hogy Petya mellett mennyi minden van neki is másképp. A széttépett mesekönyvek és a beszéd. Lassan már suttogni sem mer. Ha meg megfeledkezik magáról és normális gyerek módjára viselkedik, mindjárt kész a baj, ha Petyának olyanja van. Kész csoda, hogy Panni ennyire jó gyerkőc mégis.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!