Nem lesz műtét

2011 február 19. | Szerző: KISMADAR |

 Szerdán sikeresen túlestünk az újabb konzultáción. Amint túljutottunk a portán, szépen mentek a dolgok. A betegfelvételes hölgy kicsit ideges volt valami szám miatt, amit el kellett volna hoznunk, de annyira nem, hogy bármit kérdezzen tőlünk. Inkább morcosan telefonálgatott kicsit, aztán utunkra bocsájtott. 🙂

Az orvos nagyon rendes volt és elmondta, hogy ezzel a fajta kinövéssel kapcsolatban nincs objektív méret, ahonnan műthető. Van aki sokkal nagyobb lenövéssel is tünetmentes és van akit ekkora is zavar. Elmondta, hogy ennek a műtétnek elméletben kockázata is van, hiszen az agy és a gerincvelő találkozásánál dolgoznak, ezért csak a képekre, amiket vittünk, nem szeretné műteni Petyát. Próbált fogódzókat találni, de elég nehéz dolga volt. Peti nem tudja elmondani, vagy megmutatni, hogy pontosan hol fáj. Kérdezte, hogy rendezetlenné vált – e a mozgása, mondtuk, hogy egyébként is az.Kérdezte azt is, hogy alakul az agresszió. Elmondtuk, hogy lassan javul Petya, ez is a műtét ellen szól.

Végül abban maradtunk, hogy ha egyértelműbb lesz a dolog, akkor megműti. Ezek lehetnek olyan vidám neurológiai dolgok, hogy lebénul mondjuk Petya nyelvének a fele, de lehet az is, hogy még jobban szétcsúszik, vagy valahogy egyértelműbb lesz, hogy ott fáj neki, ahol a gond van. De az is lehet, hogy egyáltalán nem kell meglékelni a kis dinnyét.

Szimpatikus volt, hogy elmondta a doki, hogy nem ért igazán az autizmushoz. Általában úgy tapasztaltam, hogy az orvosok mindenhez értenek :-))). 

Ennek örömére szerdán és csütörtökön olyan durván migréneztem, hogy csak azt tudtam megcsinálni, amit mindenképp kellett. Dolgozni igen, de itthon gyakorlatilag semmit. Petya úgy gyógyított, hogy rám feküdt, miközben Panni énekelt nekem. Imádom őket, de majdnem belepusztultam. Egyébként a migrénben a legjobb, mikor érzi az ember, hogy vége van.

Tegnap Panni bölcsis gondozónői jöttek vendégségbe. Annyira jó volt újra látni őket. Volt minden. Hintázás, meg mondókázás, meg ölbe bújás de azért mi felnőttek is tudtunk néhány szót váltani.Peti mindkettőjüket elvitte hintalovagolni. Adtam nekik mentorszülős szórólapot, ha olyasmibe futnának, ahol indokolt. Jót beszélgettünk arról, hogy mi van, amikor ők látják, hogy a gyerekkel baj van és szólnak a szülőnek. Nekik sem könnyű. Érdekes, hogy tul képp ki tudja tényleg rávenni a szülőt egy vizsgálatra. Azért alapvetően jókedvről szólt az este, nem érdekvédelemről. 🙂

Petinek tegnap előkerült a mandarinos képe. Már napok óta keresem, újat meg még nem csináltam. Érdekes módon Panni dobozából került elő. Még beszélgetnem kell vele kicsit a kérős képekről. Szerintem főzött vele és elfelejtette visszatenni a hűtőre.

Ma nagy buli lesz, megyünk O – ékhoz, ott találkozunk D-ékkel és vissza hozzánk. Sűrű nap lesz, remélem Petya élvezni fogja. Panniban biztos vagyok. Ő most boldog, mert megint lent alszunk. Nagyon köhög és így legalább a fiúk alszanak.