bizottságosdi

2011 március 8. | Szerző: KISMADAR |

 Megint mennünk kellett a Tanulási Képesség Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság elé (Azt hiszem így hívják). Nagy élmény volt.

Én ezekkel a bizottsági megjelenésekkel mindig úgy vagyok, hogy megkapom róluk a levelet és borzasztóan dühös leszek. Megy vele az idő, cibálni kell Petyát, stb. Aztán odamegyünk és látom, hogy ott is csak emberek dolgoznak és senki nem akar semmi rosszat. Gyorsan végeztünk, mert az ovi is oviban szeretné tartani Petyót és mi is. Kicsit beszélgettünk az iskoláról a kifejezetten szimpatikus vizsgálóval, azután eljöttünk.

Hazafelé beszaladtunk DÉ-hez az AOSZ-ba. Peti teljesen jól érezte magát. Kicsit ott is voltunk, majd futás haza. Vettem ebédre egy grillpipit, aztán phenő, tesz-vesz és indulhattam Panniért.

Van a településünkön egy játszóház, ott van néptánc és oda mentünk. Panni úgy látszik ragaszkodik a hagyományokhoz, amennyiben itt is az ölemben töltötte az első alkalmat. Adok neki még egy esélyt, aztán nem erőltetem.

Tegnap este Petya megint rossz passzban volt és kiabált. Panni meg csak feküdt az ágyban, befogta a fülét és nézett nagy szemekkel. Nem tudtam kiverni a fejemből, így végül felhívtam ZS-t, hogy mennyire vagyok pararmama, ha szakembert kérdezek. Azt mondta, szerinte nem vagyok az. Gyanítom, ha mást gondol, azt is megmondta volna. Így írtam ME-nek, aki az Early Bird egyik előadója volt és kértem a segítségét. Igazán nem tudom, mit várok ettől, de biztos szeretnék lenni benne, hogy Panni a lehető legkevesebbet sérül ebben az elég vacak szituban.

Egyébként elég hasznos voltam, a nyaralás szervezésének is nekiláttam és több elmaradt levelet megírtam. Már csak az egyesületünk alapításával kapcsolatos teendőim lógnak. Ezzel is bajban vagyok kicsit, mert nem igazán halad a dolog és feltehetőleg máshoz fogunk végül fordulni, de szeretném ezt úgy elmondani azoknak, akik most dolgoznak vele, hogy ne essen rosszul nekik, mert nem bántan szeretném őket, csak félek, hogy erre az egész dologra nincs idejük. Szép feladat.