nyafkamacska

2009 január 29. | Szerző:

 Ma egész nap hisztis voltam,nem tudom miért. Belekötöttem az egyik nem egészen közeli kollégámba, mert az autista szót pejoratív értelemben használta. Aztán persze elnézést kértem tőle, amire azt mondta, nem tudta,mi a helyzet nálunk. Majdnem elkezdtem megmagyarázni, hogy alapból nem az a gond, hogy mi a helyzet nálunk, hanem, hogy kulturált ember ilyet nem csinál.Szerencsére idejében észbe kaptam és hagytam a fenébe az egészet. Máskor jól bírom az ilyesmit, nem tudom, mi ütött belém.

Tegnap egy másik IQ virtuóz kolléganőm kérdezte,hogy és a tied miben jó? Mintha valami kutyáról,vagy kocsiról beszélt volna.Na mindegy.

Reggel megkaptuk az oviban a befogadó és elengedő papírt.Végülis csak négy hónapig tartott és a titkárnő alig tudta lebélyegezni, mert “Ági valamiért nem akarta kiadni” ?!

Kiderült, hogy pénzünk is jár vissza, de méla csönd és pénzt Ágin kívül senki nem tud visszaadni.

Mikor mentünk az ovitól a dolgozóba néztük, hogy milyen köd van a kocsi mögött. Mi voltunk. Feltehetően valami hengerfej probléma. Kiderült, hogy a saját kocsinkhoz a szerelő még hozzá sem látott, mert mostanáig a műhelyét építette. Hurrá!!!!

Délután ment a kocsiszervezés, hiszen jövő héten Peti beszokik és én viszem. Idegenútvonalon, idegen autóval,idegen helyre.Persze valahogy ez is megoldódik.

Az oviban találkoztunk a többi szülővel.Általában nem szoktunk, de most így sikerült.Rájöttem,hogy igazán megkedveltem őket.

Itthon teljes diliház volt. Ahogy megjöttünk, Anyu rohant,mert kezdődik a sorozata.Persze most ez is idegesített.A gyerekek hol egyszerre,hol felváltva kiabáltak.Panni még Embert is ki tudta hozni a sodrából, ami nem könnyű.

Végül lassan megnyugodtak a kedélyek. Vettünk egy kis ajándékot az óvónéniknek, azt becsomagoltam. Ember először rászólt Pannira, hogy ne nyúljon bele, aztán adtam neki papírt és némi celluxot, onnantól nem volt gond.

Petyának meg énekeltem kicsit.Aztán fürdés,vacsi és gyorsan elaludtak.

Lassan a zserbó is összeáll,amit a fiuknak sütök holnapra. Valahogy tőlük is szeretnék elköszönni.Őket is nagyon megszerettem.Életem első zserbója, úgyhogy bármi lehet.

Ha elkészült, lefekszem és végre vége lesz ennek a vacak napnak.Holnap biztos kedvesebb leszek.

Megpróbálok betenni egy linket.

Címkék:

ami kimaradt

2009 január 28. | Szerző:

 Mostanában egyre kevesebbet tévézünk. Ennek nagyon örülök. Tudatosan próbálok “lejönni az anyagról”mert szerintem jobb nélküle.Mostanában csak a Híradót nézem, mert megmaradt kisanyuka koromból hogy legalább ennyit tudjak a világról. Csak idő kérdése, hogy ezt is inkább a neten nézzem,mert Murphy nagy ember volt és tényleg kizárólag az engem érdeklő hírek alatt kell kimennem fürdetni/orrot fújni/pizsit keresni stb, viszont megnézhetem az összes véres hadi és bűnügyi vonatkozású hírt,ami nem is érdekel.

A gyerekek tévézésével kapcsolatban eszembe jut, hogy Anyu nagyon szereti a mindenféle boncolós sorozatokat.Akkor is megnézi, ha a csibékre vigyáz, minek következtében Panni nemrég közölte, hogy meggyógyítja a vakondot,majd gondosan betakarta egy popsitörlővel és az arcára húzta. Nem tudtam,sírjak.e,vagy nevessek, végül abban maradtunk,hogy jól meggyógyította.

Egyébként ha valakit érdekel a téma ajánlom Ranscburg Jenő Áldás,vagy átok című könyvét.Nekem tetszett.

A másik,amit nem írtam, hogy tele a kamáslim a pénzügyi válsággal. Gondolom,vagyunk így néhányan. Én azért rühellem,mert Embert teljesen kifordította magából és egész undok lett egy időre. Ugyanis nyugodtak voltunk, hogy a bank sms-t küld, ha gond van. Egyik este az elalvás előtti varázspillanatban jutott eszembe, hogy nem szóltunknekik az új számunkról. Ember ettől borult meg és látott rémeket. Annyira megijedt, hogyutána is járt és kiderült, hogy nincs baj. Becsületére legyen mondva, utána elnézést kért. Mondjuk én sokkal sűrűbben megyek le sárkányba.

Csak már tényleg unom,hogy a rokonaim folyton a chf aktuális árfolyamával bombáznak.

Címkék:

eseménytelen hétköznapok

2009 január 28. | Szerző:

 Ma este szalma vagyok. Apja próbál. Olyan fura, hogy milyen nehéz elengedni.Gondolom,kicsit hülye vagyok.Itt van Anyu és át is jön, meg itt vannak a csibék is, mégis valahogy rossz kedvem lesz,mikor fél hatkor összepakol és elmegy.

Azért is igazságtalan a dolog,mert mostanában még a munkáját is úgy intézi, hogy többet lehessen itthon. Petit nem tudom egyedül tornáztatni, pláne, hogy Panni is ott sorakozik mellette.

Egyébként nagyon év eleje van.Nem történik semmi,csak esik az eső.

Hétfőn voltunk fejlődni és nagyon elkenődtem,mert Zs rossz kedvű volt. Olyan helyen bántják, ahol nemigen tud védekezni. Mindegy, mi szeretjük és ez a lényeg.

Ráadásul hihetetlen izgalmak csúsztak a foglakozásba, mert Apja alatt leszkadt a létra, mikor elindult a galériára Petyóval. A lépcső mentségére szóljon, hogy nem nagy ló Apák szoktak rajta mászkálni. Ráadásul senkinek nem lett semmi baja, úgyhogy happy end.

Apropó happy end. A foglalkozás végén mindig gyertyát szoktak fújni Zs-val és Petya az orrán keresztül fúj. Most nagyon figyelte Zs-t aztán megpróbálta utánozni. A dolog természetéből adódóan Zs eltúlzott mimikával mutatja Petinek,hogyan kéne gyertyát fújni és ezt akarta Petya utánozni, egyszerre szerintem minimum négyféle verziót. És még a homlokát is ráncolta :-))))

A foglalkozás alatt meg a fésűt mutattuk neki,hogy hogyan használjuk és akkor is gyönyörűen utánzott.

Kicsit beszélgettünk az autizmus homeopátiás gyógyításáról is és megegyeztünk abban, hogy elméletileg nem árthat. Általában elég szkeptikus vagyok az autizmus mindenféle “csodagyógyszerével”szemben és van olyan,amit kifejezetten ijesztőnek találok, de lehet, hogy ennek utánamegyek kicsit.  

Tegnap tornáztunk.Vannak gyakorlatok,amiket szeret Peti és vannak,amiket nem.Ezek nem mindig ugyanazok és néha az egész helyett inkább a fotelben csücsülne.Tegnap elég sokat lázadt,ráadásul Panni ott hisztizett mellette,hogy őt is és nem érti, hogy őt csak a Petya után, mert ez egy gyakorlatsor,amit egyben kell végigcsinálni.

Peti mostanában kezdi a maga módján szeretgetni Pannit, Panni viszont időnként nem kér ebből,vagy fél tőle, ami nem csoda,mert Peti merő szeretetből néha megtépi a haját,vagy megmarkolja valamijét.Tanítom Petit simogatni, de nem mindig megy.Azt meg nagyon rossz látni,hogy Panni fél,meg kiabál,ha Petya a közelébe megy.Egyébként Panni mostanában mindenért sokat kiabál, meg nyűgösködik:-((((

Ma lett volna az oviban a szülői,de nekünk már nem kell menni. Pénteken szépen elbúcsúzunk tőlük.Az ovivezető folyamatosan kummant.Szerintem be akarja nyelni a februári befizetéseinket. Lehet, hogy hagyom neki, mert már tele a púpom az idegeskedéssel. Csak jobb helyre is tudnám tenni azt a pénzt,meg az igazságérzetemet is bántja.Lehet,hogy amputálni kéne. Kopp Miklósnét, vagy az igazságérzetemet. :-)))

Estére alakult egy kis jó.A fórumban kicsit tudtam segíteni valakinek. Örülök neki.

Majdnem elfelejtettem megírni,pedig aranyos volt, hogy Peti úgy kérte az Ez elment vadászni-t, hogy megfogta a hüvelykemet és az övé alá tette,aztén nagyon óvatosan és odafigyelve rátette a mutatóujjamat. Utána meg okosan nézett,hogy na anya, érted már?

Címkék:

hétvége

2009 január 25. | Szerző:

Csütörtökön megszületett H barátnőm kisfia, így szombaton elszaladtunk a kórházba megnézni. Nagyon szép. Most először nem fájt a szívem, mikor bementem a szülészetre. Eddig valahányszor ott jártam, mindig irigyeltem kicsit a friss anyukákat, hogy milyen jó is nekik. Most is nosztalgikus volt, de nem volt a szokásos sóhajtozás, még belül sem.

Történt egy fura dolog is. Szóba került a szülésfelkészítő tanfolyam roppant reális szoptatásról szólófilmje, amit a barátnőmék nem láttak. a film a norvég anyákkal példálózik. H barátnőm férje Z. megkérdezte, hogy a cigányokról nem beszéltek-e. Nekem,meg gyorsabban,mint ahogy végig tudtam gondolni, kiszaladt a számon, hogy nem a nyilvános szoptatással van a baj, hanem ,hogy a magyarok jó része cigányozni kezd, ha a téma szóba kerül.

Ez azért fura,mert én sem szoktam úton, útfélen kitenni a cicimet,mert a gyereké,meg az enyém. (boldogabb időkben Apáé:-))

A másik amin csodálkozom, hogy általában féket tudok rakni a nyelvemre. Mostanában viszont önálló életet él. Mentségemre szóljon, hogy nem bírom a cigányozást(zsidózást,buzizást)

Meg Z-n is csodálkozom. Normális értelmes ember, hogy mondhat ekkora hülyeséget.

A lényeg, hogy mi lányok egyet értettünk, hogy a gyereket biztos nem hagyjuk éhen halni mások szeme miatt.

Egyébként kellemes tevős,vevős nap volt.Délután játszottam Anyuval.

Éjjel Panni felkelt és sírt, meg mindenfele mászkált. Végül feljött az emeletre. Olyan fura, hogy lassan megvalósul,amit mindenkinek hajtogattam, hogy majd leválik a gyerek, meg nem fog az ágyamból pasizni menni és cicimet sem fogja vég nélkül vegzálni.

Annyit mondtam,hogy már kezdtem nem elhinni.Erre Panni most is fenn alszik Apjával, igaz Petya ma lent aludt el, de ágyban, betakarva.

A vasárnap estéim meg vannak átkozva. Hiába voltam egy hétig szabin, mégis kapkodtam este.

Délelőtt ügykezeltem.Mindenféle hülye nyomtatványt töltögettem ki,amit már rég kellett volna.

Délután fánkot sütöttem. Bizarr sajátossága a sütiknek, hogy az ember dolgozik velük másfél órát,aztán tíz perc alatt eltűnnek.

Peti felfeküdt a gördeszkára és tologatta magát, mint régen kellett volna a tornájában.A végén már mindenkinek fülig ért a szája.

Este berajzoltam Peti füzetébe a hétvégét.Napközben a “házi feladatát”csináltuk,vagyis piros dolgokat kerestünk.Meglepően sokszor találta jól el.Megint a szokásos olyan mintha helyzet.

Címkék:

reggeli gyors

2009 január 24. | Szerző:

 Tegnap Petya megölelte Pannit. Olyan már máskor is volt, hogy Pannus megölelte, ő meg hagyta és esetleg visszaölelt, de most Petya kezdte:-)

A végén jól beborultak a tiszta ruhák közé:-))))

Címkék:

eseménydús homeness

2009 január 23. | Szerző:

 

 Disznó vagyok, mert most aztán van időm, hiszen szabin vagyok,
tehát igazán írhatnék, de mivel hatszor annyi dolgot akarunk intézni,
mint amennyi ebbe a hétbe fér, még annyi időm sincs,mint máskor.

Azért pihizünk is. Hétfőn pl. ágyból néztük a Csillagok háborúját és a hasunkról pizzáztunk, miután a csibéket széthordtuk.

Délután intéztük az Okmányirodában Petya parkolókártyáját.Sikeresen
megtaláltam a hiányzó papírkát. Az ügyintéző hölgy nem lopta a szívembe
magát, mert az utánunk érkezett mozgássérült nővel kb annyira volt
kedves, mint egy radír.(az a szimpla irodai,nem az illatos).Fura, hogy
miért pont ő intézi a mozgássérültek ügyeit, biztos van ott
empatikusabb ügyintéző.Persze az ép ügyfeleknek is kijár a kedvesség,
tehát ebben is egyformák vagyunk :-)))

Mentünk Zs-hoz is. Petya kicsit fáradt volt és türelmetlen. Apja nagyon fáradt volt, mert elaludt a galérián. :-)))

Kedden kellett volna az ovivezetőhöz fogadóórára menni, de nem volt
ott. Előtte E barátnőmet néztük meg, meg Apja ügykezelt a
könyvelővel,meg ilyenek. Már elindultunk, mikor jött a telefon, hogy
nem lesz ott a vezető, de másnap reggel Peti óvónénije(K)elmondja,mit
akart. Miután elég ideges voltam emiatt a dolog miatt, nem volt jó,
hogy tovább váratott.

Szerda reggel K elmondta, hogy nem fogunk nyugtát kapni a befizetett
összegről, mert az ovinak néha “meg kell kenni”embereket és erre költik
a gyerekenként harmincezer forintos egyszeri írószer címszóval
beszedett összeget.(?!)

Ebben az a szép, hogy ez már a harmadik variáció volt, hogy mire szedték be a pénzt:-(

Egyébként másnap reggel bent lesz az ovivezető, ha gondolom, tisztázzuk vele a helyzetet.

Nem tudom, meglep-e valakit, de nem volt bent, tehát tisztázni sem
tudtunk. Ráadásul én már nagyon dühös voltam,mert nem tudom az ilyen
jellegű sumákságot tolerálni. Egyszerűen nem tudom kezelni az olyan
szitut, amikor morálisan igazam van,de ezt jobb nem hangoztatni,mert
jaj,mi lesz.Jelen esetben,mi van, ha kiteszi Petit.Hiszen láthatóan jól
fejlődik, szeret ott lenni és őt is szeretik.Mi ehhez képest,hogy az
ovi vezetője inkorrekt.Ráadásul Apósom,aki jegyző volt, is azt mondta,
hogy ezek a dolgok sajos így mennek,nem tudok rajtuk
változtatni.Komplett hülyének éreztem magam, afféle faltörő kosnak,aki
akkor is a kapunak fut, mikor nem is lengetik.

Emberrel is vitakoztunk és elég feszült volt itthon a légkör,amit a csibék is éreztek.

Tegnap elmentünk körbejárni az ovikat,mert ezt már rég
megbeszéltük.Gondoltuk, szólunk,hogy még vagyunk, megkérdezzük, hol
állunk a várólistákon, megmutatjuk az új szakvéleményeket, ilyenek.

A Vágóhíd utcában egy nagyon kedves óvónénivel beszéltünk, aki nem
sok jóval kecsegtetett és visszahívást ígért.Ma reggel vissza is
csörgött, hogy szeptemberben csak a kerületi gyerekeknek lesz hely.

De ez már nem annyira fontos, mert a SOFI óvivezetője emlékezett az
arcunkra és mikor elmondtuk, hogy milyen vacak helyzetben
vagyunk,egyeztetett az intézményvezetőjével és jövő hónap elejétől felvette Petit.

Ez állami ovi, úgyhogy anyagilag mindenképp beljebb vagyunk.
Ráadásul iskolája is van, úgyhogy lehet, hogy nem kell két év múlva
újra kezdeni az intézményekbe rohangálást.

Engem nagyon meghatott, hogy simán emlékezett ránk és azt mondta,
mikor már mindenen túl voltunk, hogy ennyit szülőkre még nem gondolt,
mint ránk. Ezt nem egészen értem,mert nem hiszem,hogy nagyon mások
vagyunk, mint a többi beteg gyerek szülője, de persze jól esett.

Az intézményvezető is papír nélkül emlékezett még a munkahelyünkre
is,meg, hogy a Koraiba is jár Petya,meg mindenre.Ráadásul pontolyan
szeme van,mint Anyósomnak:-). Pedig úgy látom,hogy van dolga bőven,
mégis megjegyzett és ez is jól esett.

Persze szomorú is vagyok.(naná!nehogy má’ két percig jól érezzem
magam)Sajnálom K-t és Zsó-t, a munkájukat,amit Petivel végeztek és
féltem Petit,hiszen alig melegedett itt meg,máris visszük
tovább.Biztos, hogy megszerette ezt a helyet és nem tudom,mennyire
viseli meg a távozás.Az a baj,hogy alapvetően nem dönthettünk másképp.
Havi kb negyvenezer forint azért számít. Ráadásul a munkahelyünkhöz is
jóval közlebb van.

A szülők,meg a gyerekek biztos itt is kedvesek és nem olyan
zaklatott a légkör,mert nem kell attól tartani,hogy mit talál ki megint
a vezető.

De hiányozni fog a hét végi vázlatfüzet(hátha itt is van.)A
lovaglást megpróbáljuk önerőből továbbvinni.Még mindíg jobban járunk.

Félek, fogok még azon filozofálni,hogy hogy vezethet olyan ember
ovit, aki azt sem tudja, kinek mit hantázott össze és olyan embereknek
szedi el az utolsó fityingjeit, akik rá vannak utalva.Nem baj, ez
mindig így volt, így is lesz, hadd virágozzon ki a krumpli a
szemétdombon.

De mi már túl vagyunk rajta. Tény, hogy kihúzott a pácból és
elmenőben gusztustalan dolog bajt keverni. De nagyon sajnálom azokat a
családokat, akiket kihasznál és nem olyn mázlisták,mint mi, hogy el
tudnak menni.

A csoportból egyébként egy másik kisfiú is elment hasonló okok miatt,tehát két hely szabad, de nem tudom jó szívvel ajánlani.

Mostmár szaladok tovább,mert egy heti meló vár rám és délután E
óvónéni jön látogatóba, Petit meg délben el kell hozni az oviból. De
Apjával ebédelek:-))))

Címkék:

vegyes

2009 január 18. | Szerző:

 Csütörtökön voltunk PÁ-nál és nagyon jól sikerült. Őt is nagyon szerettük, mikor jártunk hozzá és úgy tűnik ő is örült nekünk és főleg Petinek.Mindig dagad az anyai májam, mikor Petit dícsérgetik. Nekem az összes gyerek szép és kedves, de hát ők a szakemberek:-)

Kiderült, hogy Peti most szereti azokat a gyakorlatokat, amiktől régen félt. Konkrétan visítva röhögött a takaróban hintán és mikor abbahagytuk, visszavitt minket.

Annyira jól éreztük magunkat, hogy kénytelenek voltunk kinyitni a maradék szilveszteri pezsgőt. Persze közben jókat mosolyogtunk magunkon, hogy megpezsgőzünk egy ilyen foglalkozást.

Pénteken leginkább azzal voltam elfoglalva, hogy a jövő héten nem dolgozom, de végül sikerült rendben hagynom a dolgaimat.

Valamikor a hét végén jeleztem az ovivezetőnek, hogy kérek elismervényt a befizetésekről, amire berendelt fogadóórára,de lehet, hogy erről már írtam.

Tegnap volt egy tökéletes napunk. Reggel időben felkeltem és főztem, ezért ebédidőben a családom kollektíven ajnározott(Anyuval együtt!), pedig nem én vagyok zseni,csak hozzájutottam igazi háztáji csirkéhez.

Ebéd után meglátogattuk Zs-káékat. Szeretek hozzájuk menni,mert nem ugrálnak Peti körül, hogy mit ront el,vagy koszol össze, ezért nem is csinál annyi furaságot. Húzta a kezem ,mikor bementünk a házba és mosolygott.Kérdeztem, hogy örül-e,hogy jöttünk és olyan volt, mintha a foga közt azt mondta volna, örülök.(örrlök)

Ráadásul egy csomó panniruhát kaptunk,ami igen jókor jött.Peti estére jól elfáradt, mindketten elég korán elaludtak.

Ma Cs-ék jöttek délután, délelőtt meg takarítani próbáltam. Sajnos Peti extra zizi volt. Pihenőidőben csapkodott és borogatott, egész nap dobálta az ételt, kiabált, meg sikítozott.Meglehetősen nehéz napunk volt. Jó lenne tudni, miért. Cs-éknak ő is nagyon örült, meg Karácsonyt is most tartottunk velük.

Átjött G is,aki Cs férje. Érdekes volt, mert csütörtökön ő ment volna Panniért, amíg mi szenzomotorotunk. Sajnos Panni beállt a sarokba és ott visított, mintha G valami különösen ellenszenves pannievő szörny lenne, pedig nem az.(meglepőt mondtam?)Végül G eljött Anyuért és együtt mentek Panniért. De ma nem volt gond. Panni kicsit ferdén nézett G-ra aztán ezt is elhagyta.

Végül ma is viszonylag korán elaludtak a csibék,csak engem kerülget a guta, mert holnap megyünk rokikártyát intézni Petinek és nem tudom, hol a hét pontos igazolás, pedig tudom, hogy eltettem.Mondjuk van annyi vacak papírunk,hogy összecsúszhatott valamivel.Remélem.

Szóval,most egy hét szabi Emberrel.Leleményes kollégám szerint ezt a wellness mintájára homeness-nek kéne nevezni 🙂

Címkék:

hány cédula?

2009 január 14. | Szerző:

Hány cédula egy élet?

Sok vastag toll sok sorsot ír, sok könyvbe sok nevet,
kövér pecsétet ütnek rá különböző kezek,
még azt se mondod, hé, itt vagyok, vagy azt, hogy mi újság,
még meg se éltél egy napot, s már kapsz egy cédulát.

Hány cédula egy élet?
Hány cédula egy élet?

Kijárhatsz akárhány iskolát, az mind naplót vezet,
és intőt ad vagy megrovást, ha ezt vagy azt teszed,
a papírok mondják meg, hogy kivagy és azt, hogy mennyit érsz,
de boldog akkor is lehetsz, ha félcédulán élsz.

Hány cédula egy élet?
Hány cédula egy élet?

Ha végre valakit megszeretsz, egy papír ad áldást rá,
s egy új papírért szenvedhetsz, ha mégiscsak elválnál,
tehetsz akármit, jól tudod, így volt és így marad,
parancs-levél, vagy vallomás megszabja sorsodat.

Hány cédula egy élet?
Hány cédula egy élet?

De azt ne feledje senkise, ki cédulákat ír,
hogy róla is készülhet máshelyen, ugyanilyen papír,
az utolsó cédula kőből van vagy fából, ha kevés a pénz,
és múlt időben ír oda egy erre fizetett kéz.

Hány cédula egy élet?
Hány cédula egy élet?

Hány cédula egy élet?
Hány cédula egy élet?

Címkék:

a hét eleje

2009 január 14. | Szerző:

 Már megint folyton elalszom:-)

Hétfőn voltunk oviban,meg fejlődni.Máskor ez nem nagy szó,mert ez a dolgunk,de szmogriadó volt.Persze a mi  autónk rendszáma páratlan, ezért komolyan gondolkodtunk, hogy mi legyen, végül mégis útnak indultunk. Hiába, a lovasterápia, meg Zs túl csábító volt:-). De egész nap furdalt a lelki, úgyhogy el is határoztam, hogy most aztán elintézem azt a fránya parkolókártyát.

Felhívtam az Okmányirodát, mert csak időpontra fogadnak és bíztam benne, hogy most nem rossz a gépük, mint legutóbb, mikor ezért nem tudtak időpontot adni.

A netről is letöltöttem mindent, amit ők erről felraktak.Le a kalap, tényleg a kezem alá dolgoztak. Kaptam időpontot hétfőre és letárgyaltuk az ügyintéző hölggyel, hogy mint vigyek, mikor és, hogy itthonról hozok képet, mert Petinek túl stresszes lenne az okmányirodai vizit.A nő kicsit katonás volt, de kedves, kár, hogy közölte, hogy ha nem visszük Petyót, felmerül a kérdés, hogy biztos neki lesz-e. Akkor nem is értettem, amit mondott és mondtam neki, hogy három dossziényi leletem, meg iratom van, plusz a gyerek személyi papírkái, ilyet csak nem hamisítok. Mikor letettem a telefont, nagyon elszomorodtam, meg dühös is lettem,mert miféle fonák gondolatmenet az, hogy tegyem ki a gyereket, a dolozókat és az ügyfeleket(de főleg a gyerkőc izgat) fölösleges terhelésnek azért, amit papírokkal bizonyítani tudok. Ember szerint túlreagáltam a dolgot, de még este is azon puffogtam, hogy tudom, hogy sok a visszaélés a kártyával, de a sumákolókat kéne büntetni, nem alapból a rosszat feltételelzni az esetleg tényleg rászoruló alanyról.

Ráadásul valaki benyögte,hogy pénzért tök könnyű ilyen igazolványt szerezni.Bezzeg,ha jár…Megint nem tudom, hogy sírjak,vagy nevessek.

Pedig jó dolog is volt bőven. Jelentkezett PÁ, hogy elkezdhetjük Petyóval a szenzomotort.Nagyon szeretjük őt,ezért ez igazán jó hír. Holnap megyünk.

Tegnapról nem jut semmi izgalmas az eszembe,csak a szokásos dolgok. Egyedül voltam este a csibékkel és valahogy minden jól alakult.Szépen vacsiztak,előtte ügyesen játszottak.Tiszta idill.Sajna Petyó megrakta a pelusát, mielőtt elaludt, ezért fel kellett ébreszteni és ezt nem vette túl jó néven.

Ma az Ovi bosszantott fel megint.Múlt hét végén beírták az üzifüzibe,hogy kérik az ebédpénzt,a lovasterápiát,meg egy szép összeg alapítványi támogatást. Ma szépen be is vittük a pénzt, de a támogatásról nem kaptunk semmilyen nyugtát.Ráadásul azt sem tudjuk biztosan, hogy ez most melyik a vezető által emlegetett összegből jön le.Sajnos kénytelen leszek őket nyugtáért piszkálni,mert úgy látom, a vezető nemigen tudja,kitől mit akar, meg egyébként sem érte,hogy nyelhet be 15 000 forintot nyugta nélkül,hogy majd adóév végén ad egy igazolást.

Attól félek,hogy ha tengelyt akasztok a vezetővek Kés Zs isneheztelni fog, pedig őket nagyon kedvelem és nagyon hálás vagyok azért, amit Petinek segítenek.

(Peti hétfőn a bilin ült, mikormentünk érte.Igaz,Zs aktív közreműködésével maradt ott,de akkor is)

Nem tudom,mi lesz ennek a vége.Remélem nem bántok meg senkit,akit nem akarok.Igazából senkit nem akarok,de van,akinek nem érdekel a lelke.

Hétfőn beszéltünk Zs-val az ovi és nemsokára iskola témáról is. Kiderült, hogy a Benedekben,ahová a leginkább szeretnénk bejutni huszas várólista van szeptemberre:-(Mindenképp jó lenne egy olyan intézmény,ahol az ovi után is van élet,hiszen ott is biztos sokan várnak.

Délután voltam a Kapaszkodóban, mármint a szerkesztőségben. Kiderült, hogy szeretnének tőlem másfajta írásokat is ami jó, de azt hiszem,azt tovább nem kérik,amit eddig írtam. Kíváncsi leszek, mi sül ki ebből. Gyakorlatilag teljesen rám van bízva,hogy mit írok,milyen témában, de nem vagyok újságíró, úgyhogy kicsit félek,hogy majd jól alulmúlom,amit szeretnének. Ennyit az egómról.

Ráadásul mostanában megint zavar a hogy nézek ki és a többiek nem ilyen slamposak témakör,tehát jó eséllyel meghülyültem tavaszra.     

Címkék:

Isten éltessen Magnoli

2009 január 11. | Szerző:

 

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!